Vezetői problémamegoldó workshopokon többször is visszatérő jelenséggel találkoztam – a résztvevők különféleképpen írták le, hogyan élik meg a jelenlegi pörgést: magas üzemi hőfokon égünk, az időprés már nem szorítható tovább, de elhangzott a forró a pite kifejezés is. Abban viszont nagyon nagy volt az egyetértés, hogy a változást kezelő és operatív, szakmai feladatok az idejük jóval nagyobb részét teszik ki, mint ahogy kellene. Egybehangzó igényként fogalmazódott meg a részükről, hogy sokkal több idő kellene a kollégákra.

No, azért mondjuk ki bátran, hogy ezzel a jelenséggel nem először találkozunk – „béke időben” is megesik az ilyen.

Biztosan ismerős, hogy leggyakrabban azok a gyerekek kapnak a pénztárnál sorban állva csokit, akik hangosan és/vagy sokszor kérik.

Te hallod a kollégáidat, hogy mit kérnek? Kérnek egyáltalán? Vagy megkérdezted, hogy mit kérnek?

Home office-ban vagy hibrid működési módban:

1.   Sokkal kevesebb a személyes találkozás, így a kommunikáció nagy részét kitevő nonverbális rész sérül, és így nagyon sok információ elvész
2.   Sokkal többet foglalkozunk a feladatokkal, változásokkal, mert sürget az idő
3.   Kevésbé komfortos az online meetingen megkérdezni a kollégát: “Hogy vagy?” … hiszen nem látjuk, hogy ki hallja a válaszát, és milyen körülmények között van éppen.
4.   Az izoláció sok esetben elindít egy zárkózottabb viselkedést, főleg, ha egy “nem oké” állapotban találja meg a “Hogy vagy?” kérdés az illetőt.
5.   Kedves Főnök, tedd a szívedre a kezedet: Hányszor kértél mostanában visszajelzést a kollégáidtól? (Arról, hogy valójában hogy vannak, mi működik most nekik, hogy látják a Te működésedet, a Csapat működését, stb.?)

Amikor sokat pörgünk, akkor kevesebbet vagyunk jelen, az “itt és most”-ban, mert már a következő feladat megoldásán gondolkozunk. Ilyenkor nehezebben tudunk valójában kapcsolódni másokhoz, odafigyelni másokra a jelen pillanatban. Ezt természetesen megérzik a kollégák, ami lecsapódhat úgy, hogy “Minek mondjam, úgysem hallja meg!” Bízom benne, hogy most egy “kellemes tiltakozás” jelent meg benned: “Hiszen, annyi a feladatom, és akkora a nyomás rajtam, egész nap csak tolom, stb., szóval minden nem fér bele…”

Miben és hogyan segítené a munkádat, ha tudnád:

1.   Milyen erőforrásokkal gazdálkodsz egyéni és csapat szinten?
2.   Kinek, mennyire van feltöltve az „akkumulátora”, ill. mivel lehet feltölteni?
3.   Vezetőként milyen hatással vagy rájuk, és mi az, ami akkor is működik, amikor Te nem vagy jelen?
4.   Milyen észrevételei és javaslatai vannak a kollégának?

Ezekben a témákban segít a Survey Management, viszont ez sem működik, ha

1.   megkérdezzük a kollégákat, de nem történik semmi,
2.   nincs visszajelzés a kollégáknak a válaszaik alapján,
3.   nem anonim, aminek anonimnak kellene lennie,
4.   még nem tettük a vállalati kultúra részévé.

Te mit kérdeztél ma a kollégáidtól? (nyitott kérdéssel)