fbpx

A kommunikáció modernkori kötéltánca

-avagy miért olyan nehéz asszertívnek lenni?-

 

Sztenderd igény vállalati ügyfeleinknél: ha úgy érzik, hogy pl. sok a konfliktus, nincs visszajelzés felfelé, elakadnak információk – nincs mese, „ide asszertívitás tréning kell.” Szerencsére, a tréneri felderítés segít a tünetek alapján tisztábban látni, mire is van szükség valójában, de az esetek többségében való igaz:

  • van, aki „jön, lát, győz” üzemódban leural helyzeteket, és elmaradoznak mellőle kollegák.
  • vannak, akik nem állnak ki magukért, s így a szakmai gondolat, érv „bent marad”, ez pedig negatív hatású az eredményességre
  • és van a „puffogó”…- amikor már mondja, akkor már késő és kicsit pipa is.

 

 

Mire vágyunk, milyen legyen, aki asszertív? 

A mi értelmezésünkben az, aki:

 

Mire föl? Miért éri meg ezt ilyen kimunkáltan csinálni?

A kapcsolataink hosszú távon lesznek konfliktusmentesek és gyümölcsözők. Nem beszélve a problémák gyorsabb megoldásáról és saját belső feszültségünk csökkentéséről. Az asszertívitás valójában egy balanszírozott jelenlét a párbeszédben. S ahogy a kötéltáncos kapaszkodik a rúdba, mi is így kapaszkodnánk szívesen valamibe, hogy a fentiek szerint járjunk el. Ráadásul karakterfüggő, kinek merre billen ki az egyensúlya: van, akinek valamiből több kell, másnak ugyanebből épp kevesebb (pl. határozottság).

 

Eszköz van bőven, és nem is bonyolultak – anagrammákba sűrítve könnyen megtalálhatók a fejlesztők „szakácskönyveiben”, pl. EMK, FÉK/FÉKEK, 3M, stb., de ez még mindig kevés, ha a konyhában nincs meg a megfelelő hozzávaló!

 

Van-e hozzá elegendő:

 

  • önérvényesítés (pl. ProfileXT skálákon 6-8 közötti értéken),
  • objektív látásmód,
  • érzelmi önismeret,
  • egyenesség,
  • céltudatosság,
  • határtartás képessége, stb. – ?

 

Ha ezek megvannak, még mindig van egy nélkülözhetetlen tényező: a TUDATOSSÁG! Az asszertívitásnak nem barátja a spontaneitás….

 

 

Ismerősen hangzik?

„-….„már több tréningen voltam, még 3 naposon is, tudok erről mindent IS .
– Azta, ez igen! Akkor gyere, segíts, mondd el, milyen kihívásokkal küzdöttél, hogy jól csináld és azokat hogy győzted le?”

 

Ekkor az esetek 85%-ában általánosságok, szép gondolatok hangzanak el, mit is hívunk asszertívitásnak, elméletben stimmel, de semmi konkrétum. Vagy próbálta, de nem érezte sikernek, vagy azt jelzi, hogy „ha csak én akarok asszertív lenni, az kevés, és egy idő után feladom, mert a környezet ezt nem támogatja”. A résztvevők mindössze 15%-a tud egy korábbi képzés alapján megfogható sikerről beszámolni.

Csak e témában minimum 100 tréning és ugyanennyi coachingülés tapasztalata alapján fogalmazódott meg, mi rejtőzik még itt, ami jobban segít, ami a kulcs még a gyakorlati használathoz? A kötélre sem lépnél rá, míg nem tudod, megtart-e, míg nem készültél fel…

 

Tehát, mielőtt a remekbeszabott asszertív technikát alkalmaznánk, érdemes kitérni e 3 kérdésre:

 

  1. Tudod-e, valójában mit akarsz elérni?
    avagy: Mi a konkrét, pontos célod a beszélgetéssel? Mikor leszel elégedett? Mit mondjon ki a másik?
  2. Hogyan hozod magad olyan higgadt állapotba, hogy a kimondott szavad befogadható és hiteles legyen?
    avagy: Tudod-e, milyen vagy, ha feszült vagy? Ha már felpaprikázódtál, mi segít lehiggadni?
  3. Hogyan teremtesz időt magadnak, hogy átgondold, mit teszel?
    avagy: Biztos, hogy az azonnali reakció lesz a leghelyesebb? Képes vagy ilyen rövid idő alatt kimunkálni a célravezető magatartást és mondanivalót?

 

Fentiek nélkül a jól megtanulható klasszikus eszközök, módszertanok „lógnak a levegőben”.
Márpedig ez az utolsó, amit kötélen egyensúlyozás közben átélni szeretnénk!

 

Ismerd meg asszertivitás tréningünk részletit! 

 

 


  Zólomy Orsolya

Tetszett amit olvastál?

Próbáld ki termékeinket, vagy vedd igénybe tanácsadói szolgáltatásainkat! Szolgáltatásainkkal megismerheted kollégáid rejtett tartalékait, és személyre szabottan fejlesztheted őket, ezzel növelve az elkötelezettségüket!