A “Nemek” a vezetői székben interaktív programunkon újra személyesen találkoztunk és “élő kísérlet” keretében egy igazi klasszikusról töröltük le a port. Tavaszi nagytakarítás Profiles módra, egy olyan téma kapcsán, amelyet érdemes újra elő-elővenni: mi a különbség a női és férfi vezetők hiedelemrendszere, szokásai között és mindez befolyásolja-e vezetőként a kiváltott hatásunkat? Ha nem voltál ott, most gyere velünk!
Megtartottuk a legfrissebb, személyes szakmai reggelinket, amelynek fő kérdésfeltevései a következők voltak:
- Van-e különbség a férfi és női gondolkodás között? Megjelennek-e eltérő hiedelemrendszerek?
- Megmutatkozik-e a különbség a szokásokban?
- Hat-e mindez a szervezeti kultúrára?
- Befolyásol-e bennünket mindez abban, hogy férfi vagy női vezetővel szeretünk-e inkább együttműködni?
- És itt jön a csavar: ezek mentén vezetőként van-e köze “nőiségünknek”, “férfiségünknek” ahhoz, hogy milyen hatást gyakorlunk a munkatársainkra? Igaz-e, hogy a hatás gendersemleges?
Egy dologban biztosak voltunk kora reggel: a “szakmai reggeli” szóösszetételből a “szakmai” még mindig jelentős érdeklődésre tart számot és a reggeli is igazán csalogató volt. Friss croissant-ok és kávé fölött már a program elején megérkeztek az első kérdések, saját megélések. A téma ismeretlenül is összehozta a résztvevőket, amit az “élő kísérlet” csak tovább fokozott. Milyen élmény volt? Ismerd meg egy résztvevőnk szemszögéből!
Az élő kísérlet – Profiles impro-színház
“Megint egy csattanós szituval vágtunk bele a közepébe, ez már szinte hagyomány. Nagyon szeretem ezeket az indításokat, mert egyrészt olyan, mint egy impro-színház, másfelől pedig “ismerem” a szereplőket és a sztorikat, nagyon életszerű az egész. Most azzal mentünk, hogy adott volt egy külföldi lehetőség és két fiatal munkatárs közül kellett eldöntenie a vezetőnek, melyikük utazzon el egy évre. A 29 éves, ambiciózus fiú… srác. Férfi. Vagy a precízen dolgozó fiatal lány. Hölgy. Nő? (Ezt a sort már vagy egy percre fogalmazom – komolyan, minek is nevezzem őket? 30 évesen tényleg ezen gondolkodom?). A téma felvezetése provokatív volt. Már az elején éreztem, hogy emelkedik az adrenalin szintem. Rengeteg dolog bevillant, régi beszélgetésfoszlányok, stb.: “és babázni mikor tervezel?”, “gyerekek mennyi idősek?”, “biztos jó ötlet bevállalni a külföldön dolgozást, tényleg neked való lenne?”… Nagyon kíváncsi voltam, hogy a szavazatok alapján melyikőjüket választjuk ki a pozira. Meg hogy végül hogyan alakul a szavaztok nemek közti megoszlása? Kire szavaznak majd a férfiak és kire a nők, lesz ebben valami összefüggés? A közönségszavazat alapján végül a… kolléganő nyert (na így szerintem elég PC). Amúgy kifejezetten tetszett, hogy a férfiak közül is sokan szavaztak rá. Érdekes volt az egész. Sokat adott, hogy miközben végiggondoltam, kire és miért szavazok, szinte lépésről lépésre végigmentem a kiosztott szokáslistákon [Sally Helgesen és Marshall Goldsmith nyomán 13 férfi és 12 női szokáslistát osztottunk ki a résztvevők között – szerk.] és mély benyomást tett rám, hogy felismertem 2-3 olyat, ami rám is jellemző… Az pedig egész érdekes volt, hogy a férfiaknak is volt 13 pontjuk. Ebbe olyan mélyen még nem is gondoltam bele… köszönöm, megint volt min gondolkodnom!”
Van különbség a női-férfi gondolkodás, szokásrendszer között?
Visszavéve a szót, a rövid válaszunk: igen. A kísérlet, a közönség tapasztalatai is abba az irányba mutatnak, amelyet számos kutató felmérése, elmélete és vizsgálata igazolt az elmúlt évtizedekben. Ezek közül szemléztünk, és közösen megvizsgáltuk ezek eredőit (genetika, evolúció, jog és történelem, szociokulturális háttér, nevelés, stb.).
A résztvevőink aktív jelenléte mindig lenyűgözi a csapatot: előkerültek olyan mondatok mint a “fiúk nem sírnak, ez katona-dolog” vagy a “kislányom, így sosem fogsz férjet fogni”, így körbejártuk a nemekhez köthető hiedelemrendszerek néhány jellemző alapvetését. Mindezek mentén, a szituációnkra vetítve (is) ránéztünk a nők és férfiak legjellemzőbb szokásaira, amelyet check-list formájában osztottunk ki a résztvevőknek.
Itt már olyan működésmódokra is lehetőségünk volt figyelmet fordítani mint hogy a nők figyelme, fókusza radarként pásztáz, a férfiaké pedig jellemzően célra tart, mint a lézer. Megvizsgáltuk, általánosságban (fontos!) hogyan viszonyulunk férfiként, nőként a saját sikereinkhez, mit tekintünk sikerfaktornak, hogyan priorizálunk, mi okoz kihívást és számos egyéb szempont felmerült, amely árnyalja a viselkedésünket.
Hofstede elméletét is szemléztük, amely szerint a nemzeti kultúra is jól jellemezhető a nemi szerepekhez társított magatartás alapján. Elkülönülnek a férfias jegyek mint a teljesítmény, siker, versengés, kitartás, illetve a nőies jegyek mint a gyengédség, szolidaritás, támogatás, az emberi kapcsolatok. Mindezt megvizsgáltuk olyan szempontból is, hogy jelenik meg mindez a hétköznapi élet szintjén az inkább nőies vagy inkább férfias vállalati kultúrákban.
Hatással van-e a nemünk az általunk kiváltott hatásra?
Végezetül pszichológus kollégánkkal ránéztünk arra neurológiai, pszichológia szempontból is, hogy a nemünk, gondolkodásunk, hiedelmeink, szokásaink a fentiek mentén hatással vannak-e arra, hogyan hatunk működésünkkel másokra. Az alábbi ábra összefoglalja a hatásfeldolgozás és -kiváltás folyamatát és tartalmaz egy olyan kétbetűs szót, amelyben a hatásgyakorlás titka rejlik: EQ.
Az érzelmi intelligenciánk – amely tudományosan igazoltan fejleszthető – alapján dől el, hogy érzéseinket hogyan kezeljük és mutatjuk ki, miként racionalizálunk, objektivizálunk különböző helyzetekben, interakciókban. Többnyire ezek azok az EQ alapú tényezők, amelyek jelentős mértékben meghatározzák, hogy nap végén a hatásunkat a környezetünk miként dekódolja, milyen érzéseket vált ki belőlük – legyünk férfiak vagy nők, a magunk sajátosságaival, kihívásaival és erősségeivel.
Érdekel a téma? Csatlakozz hozzánk két alkalmas, EQ témájú, nyílt workshopjainkon (Április 27. és május 19., valamint május 11. és június 2.)
Vedd fel velünk a kapcsolatot, ha kíváncsi vagy!
