“Te jó ég, normális, hogy ennyire kalapál a szívem? Kifúj, beszív, csak semmi kapkodás, csak semmi torokköszörülés. De ha elvékonyodik a hangom? Nyirkos a tenyerem, már hullámos a nyomtatott CV papírja. Csak nehogy hadarni kezdjek. Most kell jól teljesítenem! Nyugalom, mondom, nyugalom! Nagy levegő, kezdünk.” Ki jut eszedbe erről a képről?
Ha egy jelöltet képzelsz el, amint izgatottan próbálja rendezni a gondolatait a személyes interjú előtt, nagy valószínűséggel igazad van. De vajon lehet-e, hogy fiktív karakterünk nem más mint maga az interjúztató?
Benne van a pakliban.
Gyakran feltételezzük, hogy az interjúztatók (szakértők, vezetők, stb.) pozíciójukból adódóan mindig magabiztosak, tűpontosan tudják, mi fog történni és ők alakítják a helyzetet: csukott szemmel vezénylik az interjúhelyzetet. Azonban nem mindig ennyire egyszerű a képlet. A szorongásait, bizonytalanságait senki sem szereti kirakatba tenni, különösen, ha élesben kell teljesíteni – ezért is igyekszünk praktikákkal leplezni, optimális esetben feloldani a nem mindig racionális félelmeinket. Legyen szó jelöltről vagy (akár tapasztalt) interjúztatóról, valamennyiünknek lehetnek esendőbb napjai, amikor lefuttatjuk a fenti belső monológot.
Mi az ellenszer?
Talán elsőre azt mondanád, hogy a tapasztalat. Minél több tapasztalatom van, annál magabiztosabb vagyok. Amikor ezt a logikus gondolatmenetet futtatom, mindig eszembe jut egy kedves ismerősöm mondása, amit gyakran emlegetünk: “tapasztalatot tapasztalat útján lehet szerezni”. Szóval nincs más hátra, mint előre: bele kell lépni a helyzetbe, ha fejlődni szeretnénk. De mi csökkentheti a belső feszültséget?
A felkészültség lépései
Felkészültség, feszültség – mindannyian érezzük, hogy a két fogalom között nem három betűnyi a távolság. Annak tiszta tudatában, hogy nem lehet minden eshetőségre felkészülni (aki látott már Tarantino filmet és/vagy interjúztatott, saját megélés szintjén tudja), egy biztos: ha teremtünk időt a felkészülésre, megadjuk magunknak a lehetőséget arra, hogy ne csak átvergődjünk a szituáción, hanem élvezzük is azt – gyakorlással, tapasztalatszerzéssel egyre többször, egyre jobban. Hogyan fogjunk hozzá?
Én és az interjúztatás – Mi a szupererőm és a kriptonitom?
Mindig érdemes a forrástól, ha úgy tetszik a bázisponttól elindulni. Mivel interjúhelyzetben is elsősorban emberek vagyunk, így interjúztatóként érdemes visszanyúlnunk saját magunk működéséhez, motivációjához, hiedelmeihez.
Maradjunk tudatosak arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek torzíthatják az értékítéletünket, gondolatainkat, milyen működésmódok, karakterek milyen helyzetben és mit kapcsolnak be bennünk. Például ha tudom magamról, hogy több korábbi élményem kapcsán feszült leszek a hangosan beszélő, hevesen gesztikuláló karakterektől, akkor képessé válok arra fordítani a figyelmemet, hogy objektíven kezeljem az ekként viselkedő jelöltet. Amikor interjúhelyzetben ilyen interjúalannyal találkozom, könnyebb lesz elvonatkoztatnom a saját preferenciáimtól és a pozíció szemüvegén keresztül szemlélni, rátermett-e a feladatra – attól függetlenül, hogy hozzám közel áll-e stílusa.
Érdemes fókuszt helyezni arra, hogy a triggereken kívül megvizsgáljam, mi az én erősségem interjúztatóként, amelyre magabiztosan támaszkodhatok. Mindig van egy kedves mondatom, barátságos a kisugárzásom, amivel megnyitom a jelölteket? Büszke vagyok a szuper kérdéseimre? Jól összegzek? Gondold végig ezeket, ahogyan a kihívásaidat is, amelyekre kriptonitként hivatkoztam. Mi az, ami nehéz, ami zavar, amitől még félek, vagy ami el szokta kerülni a figyelmemet, és rendszerint a fejemhez kapok: erre már megint nem gondoltam!
Checklist 12 pontban, hogy felkészülten interjúztass
Amikor a fentiek összeálltak a fejedben, jöhetnek a technikai részletek – és hidd el, nem véletlenül mondják, hogy az ördög a részletekben rejlik. Az alábbi 12 pontos szempontlista segíthet abban, mit gondolj végig a felkészülés során, hogy megszerezd, majd meg is tartsd a tehetséges jelöltet – munkáink során a Profiles-nál mindig azt tapasztaljuk, hogy sokszorosan megéri az ő elkötelezettségükbe fektetni:
- A jelentkezését követően kap a jelölt automatikusan visszaigazolást, hogy befutott a pályázata?
- Utánanéztél LinkedInen, Facebookon, akár Instagramon, TikTokon?
- Tájékoztattad a kiválasztási folyamatról, hogy tudja, mi vár majd rá?
- Felkészültél az önéletrajza, kompetenciája alapján speciális kérdésekkel az interjúra?
- Készítettél a munkakörre vonatkozó értékelő lapot?
- A kulcskompetenciákra zsigerből adtál valamilyen pontszámot? (pl. határozott fellépés, hozzáállás, nyitottság, stb. 1-10 skálán?)
- Kell / lehet róla referenciát kérni? Ha igen, kértél?
- Mikor tudna kezdeni?
- Tudod, hogy mennyit szeretne keresni?
- Van máshol megkezdett kiválasztási folyamat, amiben benne van?
- Tájékoztattad, mikor fogsz visszajelezni neki?
- Ha elutasítod, értesítetted erről?
A fenti szempontok tisztázása sokat segíthet abban, hogy felkészülten és így magabiztosan vágj bele az interjúztatásba. Ne feledd, hogy ha tervezel, nem csak magadat, hanem a jelöltet is segíted, hiszen ha te magad nyugodt vagy, olyan légkört teremtesz, amelybe jól esik megérkezni – így sokkal reálisabb képet kaphatsz róla, és közvetíted azt az üzenetet is, amiért lényegében az interjúhelyzetben vagytok: hozzánk jó csatlakozni.
Ha szeretnél többet olvasni a témában, maradj velünk és kövesd az aktivitásainkat a LinkedInen, mert további tartalmakkal jelentkezünk – nem csak interjútechnika, hanem más érdekes témában.
Fodor Luca Erna
